A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mitológia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mitológia. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. július 6., péntek

Vodka - во́дка

Szinte már-már ciki, hogy még nem írtam erről a nagyszerű italról! Most pótoljuk :)

Különböző orosz vodkák 

Hagyományosan az emberek csak kétféle vodkát különböztetnek meg - az orosz és a lengyel vodkát, melyről Pablo Picasso azt mondta: "...az elmúlt fél évszázad három legnagyszerűbb dolga a blues, a kubizmus és a lengyel vodka." :); valójában a "nem-orosz, nem-lengyel" vodkák tárháza is hatalmas; létezik ukrán vodka, szerb vodka, finn vodka, új-zélandi vodka, holland vodka, magyar vodka, stb, stb, napestig sorolhatnánk.

Mi most szomorú módon csak az oroszra fogunk koncentrálni.

A vodka hagyományosan színtelen, általában 30-70% alkoholtartalmú (az orosz standard a 40%-ék), gabonából vagy burgonyából készülő égetett szesz, ízanyagokat csak nyomokban tartalmaz, emiatt sokszor használják koktélalapul. Az orosz és a lengyelt egy dolog különbözteti meg - míg a lengyel vodkákat ízesítik, míg az oroszt nem. Az íztelenséget egyébként az adja, hogy a gyártási folyamat során különböző szűréseket végeznek, többek között aktív szénnel is megszűrik a vodkát, bár a hagyományos módszer ennek pont az ellentéte - a vodkát precízebben lepárolják és minimálisan szűrik, így elnyer egy egyedi ízt. Az, hogy milyen magas alkoholtartalmú függ attól is hogy hányszor párolták le - így előfordulhat az is, hogy több párlat után egy 90 fok feletti italt kapunk, amit természetesen vízzel hígítanak fel.


A vodka eredete kérdéses - vannak, akik szerint lengyel vagy épp német eredetű, de persze az orosz eredet sincs kizárva. Annyi bizonyos csupán, hogy a 13. században bukkant fel, mint gyógyszer - gyógyfüvekkel ízesítették. Oroszországi megjelenését a történészek 1446 és 1478 közé teszik. Hagyományosan árpából készítették, nevét pedig a voda (vagyis víz) szó után kapta, egy kicsinyító jelzővel ellátva - tehát magyarra fordítva "vizecske". Hallottam olyan elméletet is, hogy valójában két szó összevonása és jelentése "az életet adó víz".

A vodkát 1866-ig jellemzően 38,8 fokosra készítették, de egy adózási rendelet miatt 1866 után 40 fokra emelték. 1894-ben az oroszok állami monopóliumot vezettek be a vodka gyártására és kereskedelmére - ez szigorú gyártási szabályokat hozott be a vodkagyártásba, és pont ezek a szabályok miatt vált lehetővé hogy meghódítsa az orosz vodka a világot, hiszen így biztosították tisztaságát és a minőséget. 1914 és '28 között megszűnt a vodkagyártás, ugyanis általános szesztilalmat vezettek be. A Második Világháborúig főleg exportra készült vodka, de a háború után ismét fellendült a vodkagyártás. 1992-ben létrehoztak még egy törvényt a vodkagyártás miatt, amit egy év múlva vissza is vontak - azóta a vodkagyártók az 1894-es törvényeknek megfelelően készítik vodkájukat.

A vodkát természetesen főleg nagyobb étkezésekkor fogyasztották, ráadásul hagyományosan 1 dl vodkát töltöttek ki a poharukba, mára ezeket felváltották a 4 cl-es poharak. Iváskor a lélegzetet visszatartjuk és egyben döntjük le a szobahőmérsékletű italt (egy vodkagyártó cég szerint a vodkának árt a hűtés). Oroszországban ( és Lengyelországban is ) a társaság nélküli vodkaivást az alkoholizmus jelének tekintik.


Egy elterjedt orosz mítosz szerint a periódusos rendszer névadó-alkotójának köszönhető a klasszikus orosz vodka receptje és alkoholfoka is, melyet arra alapoznak, hogy Mengyelejev az alkohol és víz közt lejátszódó reakciókból írta doktori disszertációját. A valóságban azonban legfeljebb annyi köze lehetett a szabványok kidolgozásához, hogy a munkáit esetleg felhasználhatta a bizottság munka közben.

Egy másik mítosz szerint a vodka megvéd a sugárzástól - az anekdota szerint ugyanis a csernobili robbanás után elsőként kiérkező munkások (akiken nem volt megfelelő védőöltözék) között volt egy, aki az indulás előtt picit "bevodkázott". Természetesen ő is ment társaival, ám a legenda úgy tartja, hogy míg szegény társai kínok között haltak meg, addig ő megúszta egy másnapi fejfájással.


Kolozsvári orvosok bebizonyították, hogy a vodka kitűnő a szívrendszeri panaszok gyógyítására. A felfedezés a kolozsvári Rehabilitációs Kórház orvos-csoportjának köszönhető. Rájöttek ugyanis, hogy az általuk használt alkoholt tartalmazó gyógyszert fel lehet cserélni kisebb mennyiségű természetes alkoholra. A kezelést már elkezdték, de a betegek egy része érthetetlen módon gyanakvással fogadta az új gyógymódot. Érdemes kipróbálni, de jó ha tudjuk, hogy az ilyen jellegű problémák orvoslására fogyasztott vodkát csakis orvos által előírt adagonként lehet fogyasztani.

Orosz vodkamárkák: Russian Standard, Old Russia Vodka, Baltiyskaya, Beluga vodka, Gzhelka, Krepkaya, Cristall, Kalinka, Kristal, Kauffman, Kubanskaya, Limonnaya, Moskovskaya, Okhotnichya, Permskaya, Pertsovka, Psenyicsnaja, Putyinka, Rodnik, Russkaya, Starka, Stolichnaya, Stolovaya, Sibirskaya, Smirnov, Yubileynaya, Flagman.


vodka.lap.hu

2012. április 2., hétfő

Glagolita ábécé

Egy dalmát kolostor falán lévő glagolita felirat

Az előző bejegyzésben már utaltam erre az ábécére - a legenda ennek a kialakulását is Szent Metódhoz köti. Mint már említettem, a 9. század körül jelent meg ez az ábécé is - egyesek elméletek szerint azonban ez egy "titkosírás" volt.
A glagolita ábécé a szláv ábécék közé tartozik, és 41 betűből áll - ebből 40 önálló egy pedig egy kiegészítő jel.

885-ben Szent Metód meghalt, V. István pápa pedig betiltotta a szláv liturgikus nyelvet. Metód tanítványainak menekülniük kellett, és Borisz-Mihail (852-888) bolgár fejedelem udvarában találtak maguknak menedéket. Évekkel később, már Simeon bolgár cár (893-927) udvarában, Preszlavban komoly irodalmi központ alakult ki. tt alkotott Kliment Ohridszki (†916), majd Konsztantin presbiter és Ioann exarcha - ők Cirill betűtípusát továbbfejlesztve kidolgoztak az új ábécét egy X. századi görög unciális írástípus alapján.  Ez viszonylagos elszigeteltsége miatt megőrizte eredeti kirillica formáját, melyet A. Vaillant kutatásai szerint később megkülönböztetésül róluk neveztek el. A glagolica terminus ugyanis a horvát szerkesztésű egyházi szlávból származik, mivel a horvát (katolikus) papok neve: glagoljasi (a beszél = glagoljati igéből).

 horvát glagolita írás

A glagolita írásnak két változata alakult ki. Az úgynevezett obla glagoljica, mely jelentése "kerek, kerekített" és az uglata vagy hrvatska glagoljica, azaz szögletes illetve horvát glagolita írás. 

Cirill és glagolita írásjelek
Fellelhető köztük pár hasonlóság :)

Lehet hogy csak számomra érdekes, mások számára egyértelmű, de miközben nézegettem a glagolita írásjelek kiejtését, feltűnt, hogy sokat hasonlóan ejtünk ki, mint az orosz ábécé egyes hangjait. Például van "jeri" betű is. Mikor újra elkezdtem az oroszt tanulni, főleg az ábécét ismételni, egyetlen betűre emlékeztem, ez pedig a "Jeri" volt :D ...

A cirill ábécé

Területek, ahol a cirill ábécét használják
(világoszölddel azok a területek, ahol azt is használják)

A fenti térkép is jól mutatja, hogy a cirill ábécé még a mai napig is igen elterjedt, főleg a szláv nyelvek között. Az ábécé története a 9. századig vezethető vissza - úgy tartják ugyanis hogy 860 körül, két testvér (Szent) Cirill és (Szent) Metód elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán, III. (Részeges) Mikhaél (840- 867) bizánci császár (842- 867) parancsára.

860 körül Mikhaél császár egy új néppel találta szemben magát - az oroszokkal (jobban mondva akkor még "varégokként" voltak ismertek). Mikhaél meg akarta téríteni őket (hiszen a balkáni szlávokat eddig is próbálta az ortodox hitre téríteni), és felkért két szerzetest - Cirillt és Metódot - hogy lefordítsák a Bibliát. A két testvér Rasztiszlav morva fejedelem országában prédikálni kezdett - közben pedig megalkották a glagolita ábécét (majd egy másik cikkben :) ...) és a cirill ábécét is (vita folyik arról, hogy melyik ábécé volt hamarabb, ráadásul egyesek szerint a cirill ábécét nem is Szent Cirillnek, hanem az egyik tanítványának, Kliment Ohridszkinek köszönhetjük, ráadásul az is vitatott, hogy ez az írás a korábbi létező szláv ábécé csekély módosítása volt-e).

Szent Cirill és Szent Metód 

A legenda szerint azonban a cirill ábécét a két testvérnek köszönhetjük, ők alkották meg az eredetileg 43 betűből álló írást, ami ötvözte az akkori szláv és görög ábécé betűit. Ez az új írásmód ráadásul hamar nagy sikerre tett szert, gyorsan elterjedt - annyira, hogy 885-ben V. István pápa betiltotta. A római pápa tiltása még sem tudta eltiporni a cirill írást - elsőként, a 9. században hivatalossá tették Bulgáriában, egy 44 betűs változatát használták ekkor (ma, 1946 óta, 30 betűs a bolgár ábécé).

Oroszországban hivatalosan, országosan a cirill írást 1708-ban vezették be, mint "orosz polgári írás" (vagyis az "orosz ábécé", ami ma, 1918 óta, 33 betűből áll) - természetesen sok változáson ment keresztül, csökkentek a betűk száma és egy új betű, a "ё" és az "э" is bekerült az ábécébe. (Bővebben majd egy másik cikkben az orosz ábécéről!).

Ma a cirill ábécé sok nyelvnek az alapja, de szinte mindegyik nyelvben csökkentek a betűk száma, illetve kerültek bele még plusz betűk is. Egyébként a cirill írásban a latin betűs írással ellentétben csak ritkán használnak csatolt jeleket vagy pontokat (hangsúlyjel), hanem új betűformát vezettek be. Az óegyházi szláv írás egy sor olyan jelet használt, amelyet a mai írás már nem használ.


1574, egy oldal az Azbukából

Az átírására ("latinizációjára") több módszer is alkalmazható - lehet fonetikusan (ahogy általában mi magyarra írjuk át pl. a neveket), vagy lehet betűhűen is. Érdekesség, hogy a szerb nyelv esetében az átírásra a horvát nyelv latin ábécéje használatos, ahol betűhűen átírhatóak a cirill karakterek latin megfelelőjükre.

A cirill írás napja május 24-én van. Ezen a napon a moszkvai Kreml közelében lévő Szlavjanszkaja téri Cirill és Metód emlékmű tövében virágokat helyeznek el és a templomokban istentiszteleteket tartanak. Bulgáriában május 24. nemzeti ünnep, munkaszüneti nap.

A cirill betűk
А Б В Г Д Е Ж Ѕ Z З И І К Л М Н О П Р С Т Ѹ Ф Х Ѿ Ц Ч Ш Щ Ъ Ꙑ Ь Ѣ Ꙗ Ѥ Ю Ѧ Ѫ Ѩ Ѭ Ѡ Ѻ Ѯ Ѱ Ѳ Ѵ

A cirill betűk szám megfelelőikkel:
1 - А   2 - В   3 - Г   4 - Д   5 - Є  6 - Ѕ  7 - З  8 - И  9 - Ѳ
10 - І   20 - К  30 - Л   40 - М   50 - Н   60 - Ѯ   70 - Ѻ   80 - П   90 - Ч (Ҁ)
100 - Р   200 - С   300 - Т   400 - Ѵ   500 - Ф   600 - Х   700 - Ѱ    800 - Ѿ   900 - Ц

2012. március 19., hétfő

Szláv mitológia 2. - Mitológiai lények

1. rész - Istenek és fél-istenek

blud: erdei, mezei gonosz kobold

bludicska: lidérc

bogatir: természetfeletti képességekkel bíró félisten

dabog: ördög a déli szlávoknál (Dazsbogból ered)

domovoj: orosz háziisten, a ház védelmezője

hut: madárfejű szárnyaskígyó; a betegségektől és sorscsapásoktól védő, a gazda vagyonát gyarapító házi szellem

jagababa: a szélvészt és a viharfelhőket megszemélyesítő, mozsárban repülő emberevő boszorkány

kikomora: élő személy éjszaka bolyongó, vérszívó lelke

lesij, ljeszij: az erdő szelleme, erdei emberrém

licar: az alakját időlegesen megváltoztatni képes, varázserejű férfi az orosz hiedelemvilágban

lojma: békatestű, nagy fejű, üveges szemű víziszörny

mara: erdei asszonyrém

oboroten: vámpír

polevik: mezei tündér, nimfa

rozsanyica: az újszülött női őse, kinek lelke tovább él az újszülöttben, és irányítja annak sorsát

ruszalka: erdei, mezei nimfa a keleti szlávoknál


víla: tündér a felhőkben, erdőkben, vizekben

vogyanoj: vízi emberrém

volkolak: farkasember


Forrás: Wiki

Szláv mitológia 1. - Istenek és fél-istenek

2. rész - Mitológiai lények

Bannyik: a fürdő szelleme

Bielobog: a fény és a szerencse istene a kezdeti hitvilágban


Bjelun: magas termetű, ősz szakállú aggastyán, a vándorok útbaigazítója és az aratók patrónusa

Csernobog: a sötétség és a balszerencse istene, a gonosz megszemélyesítője a kezdeti hitvilágban

Dazsbog: Szvarog fia, a gazdagság istene

Fülemüle Zsivány: félig szörny, félig ember, Ilja Muromec ellensége

Ilja Muromec: az orosz folklór hőse, hazáját és fejedelmét védelmező, paraszti származású félisten

Jarilo: a tavasz istene


Khorsz: Dazsbog nevének iráni eredetű változata

Kij: a legenda szerint a Kijevet alapító óriás

Libegy: Kij húga

Mokosa: az északi oroszoknál a nyájak gondviselője, a fonás és a vászonfehérítés segítője

Morana: a tél és a halál istennője

Perun: a keleti és a balti szlávoknál a villámlás és a harc istene; a kereszténység felvétele után kultuszának egy része átszármazott Szt. Illésre


Radigoszt: a nyugati szlávok egyik főistene; kultusza az idők során összeolvadt Szvantovitéval

Rarog: Szvarog nyugati szláv megfelelője

Scsek és Horiv: Kij fivérei

Szimargl: az orosz földön élő nem-szlávok főistene

Sztribog: a keleti szlávoknál a szelek istene

Szugyenyica: a sors megszemélyesítője

Szvantovit: a nyugati szlávok négyfejű, mindentudó istene


Szvarog: a keleti szlávoknál a nappali égbolt, a világosság és a tűz istene; jelképe a kard

Triglav: néhány nyugati szláv törzs főistene; háromfejű, melyek az Eget, a Földet és az Alvilágot szimbolizálják. Eredetileg talán Szvantovit egyik helyi változata volt; a kereszténység felvétele után Szt. Vitusra származott át a kultusza.

Velesz: az oroszoknál a nyájak védője, az állatok és az állattenyésztés istene; a kereszténység felvétele után Szt. Balázzsal azonosították

Veszna: a tavasz istennője

Vetru: a szél; Sztribog fia

Víj: az alvilág ura, Dazbough apja



Forrás: Wiki