Szláv mitológia 1. - Istenek és fél-istenek

2. rész - Mitológiai lények

Bannyik: a fürdő szelleme

Bielobog: a fény és a szerencse istene a kezdeti hitvilágban

Bjelun: magas termetű, ősz szakállú aggastyán, a vándorok útbaigazítója és az aratók patrónusa

Csernobog: a sötétség és a balszerencse istene, a gonosz megszemélyesítője a kezdeti hitvilágban

Dazsbog: Szvarog fia, a gazdagság istene

Fülemüle Zsivány: félig szörny, félig ember, Ilja Muromec ellensége

Ilja Muromec: az orosz folklór hőse, hazáját és fejedelmét védelmező, paraszti származású félisten

Jarilo: a tavasz istene

Khorsz: Dazsbog nevének iráni eredetű változata

Kij: a legenda szerint a Kijevet alapító óriás

Libegy: Kij húga

Mokosa: az északi oroszoknál a nyájak gondviselője, a fonás és a vászonfehérítés segítője

Morana: a tél és a halál istennője

Perun: a keleti és a balti szlávoknál a villámlás és a harc istene; a kereszténység felvétele után kultuszának egy része átszármazott Szt. Illésre

Radigoszt: a nyugati szlávok egyik főistene; kultusza az idők során összeolvadt Szvantovitéval

Rarog: Szvarog nyugati szláv megfelelője

Scsek és Horiv: Kij fivérei

Szimargl: az orosz földön élő nem-szlávok főistene

Sztribog: a keleti szlávoknál a szelek istene

Szugyenyica: a sors megszemélyesítője

Szvantovit: a nyugati szlávok négyfejű, mindentudó istene

Szvarog: a keleti szlávoknál a nappali égbolt, a világosság és a tűz istene; jelképe a kard

Triglav: néhány nyugati szláv törzs főistene; háromfejű, melyek az Eget, a Földet és az Alvilágot szimbolizálják. Eredetileg talán Szvantovit egyik helyi változata volt; a kereszténység felvétele után Szt. Vitusra származott át a kultusza.

Velesz: az oroszoknál a nyájak védője, az állatok és az állattenyésztés istene; a kereszténység felvétele után Szt. Balázzsal azonosították

Veszna: a tavasz istennője

Vetru: a szél; Sztribog fia

Víj: az alvilág ura, Dazbough apja

Forrás: Wiki