Россия a szememmel: március 2012

2012. március 19., hétfő

Ljubov Szergejevna Popova (Любовь Сергеевна Попова)

Ljubov Szergejevna Popova (Любовь Сергеевна Попова) 1889 és 1924 között élő szuprematista, kubista festőnő, az orosz avantgárd jeles képviselője.

1912, Levegő. Emberek. Helyek.

1913, A modell

1915, Hegedű

1915, Portré egy filozófusról
Kieg.: a művész öccse, Pavel Szergejevics Popov-ról készült portré

1916, Képi architektúra

1919, Balda

1920, Rómeó és Júlia

1921, Tér-erő szerkezet

1921-22, Cím nélkül

Szláv mitológia 2. - Mitológiai lények

1. rész - Istenek és fél-istenek

blud: erdei, mezei gonosz kobold

bludicska: lidérc

bogatir: természetfeletti képességekkel bíró félisten

dabog: ördög a déli szlávoknál (Dazsbogból ered)

domovoj: orosz háziisten, a ház védelmezője

hut: madárfejű szárnyaskígyó; a betegségektől és sorscsapásoktól védő, a gazda vagyonát gyarapító házi szellem

jagababa: a szélvészt és a viharfelhőket megszemélyesítő, mozsárban repülő emberevő boszorkány

kikomora: élő személy éjszaka bolyongó, vérszívó lelke

lesij, ljeszij: az erdő szelleme, erdei emberrém

licar: az alakját időlegesen megváltoztatni képes, varázserejű férfi az orosz hiedelemvilágban

lojma: békatestű, nagy fejű, üveges szemű víziszörny

mara: erdei asszonyrém

oboroten: vámpír

polevik: mezei tündér, nimfa

rozsanyica: az újszülött női őse, kinek lelke tovább él az újszülöttben, és irányítja annak sorsát

ruszalka: erdei, mezei nimfa a keleti szlávoknál

víla: tündér a felhőkben, erdőkben, vizekben

vogyanoj: vízi emberrém

volkolak: farkasember

Forrás: Wiki

Szláv mitológia 1. - Istenek és fél-istenek

2. rész - Mitológiai lények

Bannyik: a fürdő szelleme

Bielobog: a fény és a szerencse istene a kezdeti hitvilágban

Bjelun: magas termetű, ősz szakállú aggastyán, a vándorok útbaigazítója és az aratók patrónusa

Csernobog: a sötétség és a balszerencse istene, a gonosz megszemélyesítője a kezdeti hitvilágban

Dazsbog: Szvarog fia, a gazdagság istene

Fülemüle Zsivány: félig szörny, félig ember, Ilja Muromec ellensége

Ilja Muromec: az orosz folklór hőse, hazáját és fejedelmét védelmező, paraszti származású félisten

Jarilo: a tavasz istene

Khorsz: Dazsbog nevének iráni eredetű változata

Kij: a legenda szerint a Kijevet alapító óriás

Libegy: Kij húga

Mokosa: az északi oroszoknál a nyájak gondviselője, a fonás és a vászonfehérítés segítője

Morana: a tél és a halál istennője

Perun: a keleti és a balti szlávoknál a villámlás és a harc istene; a kereszténység felvétele után kultuszának egy része átszármazott Szt. Illésre

Radigoszt: a nyugati szlávok egyik főistene; kultusza az idők során összeolvadt Szvantovitéval

Rarog: Szvarog nyugati szláv megfelelője

Scsek és Horiv: Kij fivérei

Szimargl: az orosz földön élő nem-szlávok főistene

Sztribog: a keleti szlávoknál a szelek istene

Szugyenyica: a sors megszemélyesítője

Szvantovit: a nyugati szlávok négyfejű, mindentudó istene

Szvarog: a keleti szlávoknál a nappali égbolt, a világosság és a tűz istene; jelképe a kard

Triglav: néhány nyugati szláv törzs főistene; háromfejű, melyek az Eget, a Földet és az Alvilágot szimbolizálják. Eredetileg talán Szvantovit egyik helyi változata volt; a kereszténység felvétele után Szt. Vitusra származott át a kultusza.

Velesz: az oroszoknál a nyájak védője, az állatok és az állattenyésztés istene; a kereszténység felvétele után Szt. Balázzsal azonosították

Veszna: a tavasz istennője

Vetru: a szél; Sztribog fia

Víj: az alvilág ura, Dazbough apja

Forrás: Wiki

2012. március 18., vasárnap

Viktor Mihajlovics Vasznyecov (Виктор Михайлович Васнецов)

Viktor Mihajlovics Vasznyecov (oroszul: Виктор Михайлович Васнецов) 1848 és 1926 között élt, az orosz folklór és történelem festője.

1874, Teázás

1876, Lakásról lakásra

1876, Könyves bódé

1878, Vitéz válaszúton

1880, A repülő szőnyeg

1897, Rettegett Iván cár

1898, Vitézek

1914, Ilja Muromec
Kieg.: Ilja Muromec egy szláv mitológiai alak, az orosz folklór hőse, hazáját és fejedelmét védelmező, paraszti származású félisten

Ivan Petrovich Argunov (Иван Петрович Аргунов)

Ivan Petrovich Argunov (Иван Петрович Аргунов) 1727 és 1802 között élt, az orosz portré-festészet iskolájának alapítója.

1754, Portré Ekaterina Alekszandrovna Lobanova-Rosztovi hercegnőről

1757, K.A. Khripunov portréja

1760, P.B. Sheremetev arcképe

1762, II. Katalin portréja

1762 előtt, Catherine Alekszejevna nagyhercegnő portréja

1767, Portré a Kalmyk lányról, Annuskháról
Kieg.: Annuska Varvara Sheremetev tanítványa és jobbágya volt. A kezében a kései jótevője képét tartja.

1768, Varvara Sheremetev, később Razumovsky grófnő

1768, Tolsztoj grófnő portréja

Danyiil Csornij (Даниил Чёрный)

Danyiil Csornij (Даниил Чёрный) körülbelül 1360 és 1430 között élt, Andrej Rubljov (Андрей Рублёв) munkatársa volt. Nagyon nehéz róla bármit is találni neten, még az orosz Wikipédia is csak pár mondatot említ meg róla (nem úgy mint Rubljovról). Az Orosz Festészet (orosz) honlapon is csak a következő 3, 1408-ban készült művét említik.